Card.

Na, épp éjfél van az én órám szerint és fater a szomszéd szobában Hilti-vel furkálja a falat.
Miért nem tud aludni? Hát én sem tudom, mert marhára fontos lehet még azt a csavart rögzíteni. Nem ér rá másnap vagy valami?
Mindegy, úgyis előbb unja, meg mint én adjam fel a harcot, hogy végre alhassak valamennyit.
Következzék hát a csoda, amit minden nap át kellene élni minden embernek.
A pogácsa receptje,a Mőbiusz-szalag,a végtelen univerzum által kinyilvánított egyetemes és tagadhatatlan, osztatlan és örök tanulsága:

 Van Isten, és elmondta hogyan kell jó pogit sütni.

 Alapesetben a recept megtalálható bármely szakácskönyvben amit még nem érintett meg az új hullámos szerencsétlenkedés hogy modern legyen az az étel.
Az előző komment (kinyilatkoztatás) amiben rávilágítottam azon logikai bukfencre miszerint:

Ha minden jót megadsz, magadnak rövid ideig élsz,

Ha minden jót megtagadsz magadtól hosszú élet vár rád.

De minek éljek sokáig, ha szenvednem kell mindvégig?
Na, elég ebből,így sosem juttok el a megvilágosodásig, amit a pogácsával lehet elérni.
Szóval nem a recept a titok, hanem a mód, ahogyan elkészül. Régen hogyan kezdődött a szakácskönyv?
Vicces, de először leírta mit mikor kell vetni és hogyan kell jószágot tartani.
Nem véletlenül, az a tejföl, amit a 1695-ben és 98-ban Kassán megjelent könyv leír nem
ugyanaz amit most a akármilyen centerben vágnak hozzád mert akciós.
Folyt köv. marhára álmos vagyok.